Dióhéjban az április....

   Már régebben írtam, hogy februárban pont került valaminek a végére.

 Akik régebben olvasnak, biztos emlékszik rá,

 hogy  Anyukám 2014 február elején itt hagyott bennünket. :-( ♥

 Sajnos  Apukám is követte Őt 2015. június végén, teljesen váratlanul. :-( ♥

Februárban sikerült eladni a házukat,

 az igazán nagy pont most került a történet végére,

 mire mindent átírtak az új tulajdonos nevére.

Még éltek a szüleim, mikor a kertjükből hoztunk

  Pünkösdi rózsát és Lilla akácot, ha jól emlékszem 2011-ben.

Mi is a előkertbe a kerítés  mellé ültettük, ahogy otthon volt.

*

Gödöllőn sokszor jártunk már, de mindig elmaradt a 

Gödöllői Királyi Kastély látogatás, mert mindig csak a rohanás.

 Délelőtt az egyetemen volt dolgunk, majd ebéd után várt ránk a kastély.

 Sajnos bent nem lehet fotózni. :-(

Nagyon tetszett, hatalmas parkja van, nem is gondoltam volna, csak ámultam.

Jó időt is sikerült kifogni, ez sem elhanyagolható a bolondos áprilisban! :-)

*

Az én férjemmel  már a hónap elején nem lehetett bírni,

 tegyük már ki a muskátlikat, vegyünk az elpusztultak helyet újat.

 Megadtam magam, jó legyen,

 de mikor kitalálta, hogy a hibiszkuszokat is ki lehetne már vinni,

 akkor azt mondtam Ej, rá érünk arra még!

 Ha hallgatok rá, lefagytak volna, amilyen hidegek lettek.

Szerencsére a muskátlinak nem ártott, ők mesések, öröm kinn lenni a teraszon. :-)

*

A hónap vége felé van a Csilla névnapja,

 közel a Boróka Szülinapja aki már négy éves lett az idén.

Jaj, de rohan az idő, még most volt mikor született!

A két eseményt együtt szoktuk megünnepelni.

 Eredetileg kerti sütögetés lett tervezve, de az idő nem igazán kedvezett ennek.

 Így bent ebédeltünk, torta, ajándékok után a nap is kisütött

és mehettek a lányok a szabadba, rajzolni, biciklizni.

*

A kertészetben vásároltunk két rózsalonc bokor csemetét, örömmel látom, hogy

már virágozni fognak nem sokára. Ezek szerint megmaradtak, sajnos olyan rossz

talajunk van, hogy minden ami megmarad egy valóságos csoda. 

*

A hónap végén egy kisfiú mókuskával gyarapodott a mókus csapat,

 Ő a  Hópihe nevet kapta. 

Még nagyon félénk a kis drága, idő kell hozzá amíg megszokja az új környezetet.