Dióhéjban az április....

   Már régebben írtam, hogy februárban pont került valaminek a végére.
 Akik régebben olvasnak, biztos emlékszik rá,
 hogy  Anyukám 2014 február elején itt hagyott bennünket. :-( ♥
 Sajnos  Apukám is követte Őt 2015. június végén, teljesen váratlanul. :-( ♥
Februárban sikerült eladni a házukat,
 az igazán nagy pont most került a történet végére,
 mire mindent átírtak az új tulajdonos nevére.
Még éltek a szüleim, mikor a kertjükből hoztunk
  Pünkösdi rózsát és Lilla akácot, ha jól emlékszem 2011-ben.
Mi is a előkertbe a kerítés  mellé ültettük, ahogy otthon volt.

*
Gödöllőn sokszor jártunk már, de mindig elmaradt a 
Gödöllői Királyi Kastély látogatás, mert mindig csak a rohanás.
 Délelőtt az egyetemen volt dolgunk, majd ebéd után várt ránk a kastély.
 Sajnos bent nem lehet fotózni. :-(
Nagyon tetszett, hatalmas parkja van, nem is gondoltam volna, csak ámultam.
Jó időt is sikerült kifogni, ez sem elhanyagolható a bolondos áprilisban! :-)

*
Az én férjemmel  már a hónap elején nem lehetett bírni,
 tegyük már ki a muskátlikat, vegyünk az elpusztultak helyet újat.
 Megadtam magam, jó legyen,
 de mikor kitalálta, hogy a hibiszkuszokat is ki lehetne már vinni,
 akkor azt mondtam Ej, rá érünk arra még!
 Ha hallgatok rá, lefagytak volna, amilyen hidegek lettek.
Szerencsére a muskátlinak nem ártott, ők mesések, öröm kinn lenni a teraszon. :-)

*

A hónap vége felé van a Csilla névnapja,
 közel a Boróka Szülinapja aki már négy éves lett az idén.
Jaj, de rohan az idő, még most volt mikor született!
A két eseményt együtt szoktuk megünnepelni.
 Eredetileg kerti sütögetés lett tervezve, de az idő nem igazán kedvezett ennek.
 Így bent ebédeltünk, torta, ajándékok után a nap is kisütött
és mehettek a lányok a szabadba, rajzolni, biciklizni.

*

A kertészetben vásároltunk két rózsalonc bokor csemetét, örömmel látom, hogy
már virágozni fognak nem sokára. Ezek szerint megmaradtak, sajnos olyan rossz
talajunk van, hogy minden ami megmarad egy valóságos csoda. 

*

A hónap végén egy kisfiú mókuskával gyarapodott a mókus csapat,
 Ő a  Hópihe nevet kapta. 
Még nagyon félénk a kis drága, idő kell hozzá amíg megszokja az új környezetet.









Megjegyzések

  1. meggugliztam, hogy milyen az a rózsalonc :) és de jó, hogy írtál róla, mert a városban, a parkokban régóta szemezek vele, milyen szépek és nem ismertem a nevét mi lehet az.
    Hurrá, megnézem a kertészetben, úgyis mást is akartam venni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megmondom őszintén én sem tudtam a nevét, de én is láttam már. A kertészetben egy nagyon kedves eladónő ajánlotta, mivel félárnyékot tűrő virágzó bokrot szerettünk volna ide. Gondolkozom erősen azon, hogy majd jövő tavasszal egy fehéret is fogok venni.

      Törlés
  2. O akkor O az a hopihe:))aranyos! es jo volt olvasni a beszamolod! en is tartozom magamnak egy hasonloval, talan Toled most kedvet kaptam, mar csak ido kell:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Ágnes!
      Igen az idő nagy ellenség, úgy elrohan egy nap észre sem vesszük! :-)

      Törlés
  3. Nagyon jó lett az összefoglaló!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"SZABADFOGAS" - Győzzük le a hideget.......