Mókustörténet......

Amiről még nem írtam, pedig már lassan 3 hete van velünk egy kis mókus.
Málnácska, aki a múlt év áprilisában született és egy fiatal srác volt eddig a gazdája. Sajnos ő nem tudta tovább gondozni, és egy új gazdit keresett neki. Mivel Zizike a nagy fiúval lakik Bp-en gondoltuk a párommal, hogy jó lenne itt is egy kis mókuska.  Telefonon mindent megbeszéltünk, majd elérkezett a várva várt nap, Málnácskát haza hoztuk. Induláskor még volt egy kis ugrálás, utána bebújt a csövében és ott maradt egész hazáig. Mondanom sem kell, én meg paráztam meg ne fúljon ott a szűk levegőtlen helyen. 


Hazaérve óvatosan kitereltem onnan,
 no ekkor befúrta magát, úgy az alomba, hogy csak a farka látszott ki. 


De szerencsére ez nem tartott sokáig, egyszer csak előjött és körbe nézett.
 Hol is vagyok most!?


Este még 10-kor még nagyon fürge volt,
 ekkor már elfogadta mindkettőnktől a tökmagot, és ha hívtuk előjött.
 Kellemesen csalódtam, meg voltam róla győződve,
 hogy napok és hetek fognak eltelni mire elfogad bennünket.
Fa odú hiányába, ő mindig a ketrec jobb hátsó sarkában ágyazott meg magának és mélyen befúrta magát az alomba, fejére húzva a rongyokat úgy aludt. Nagyon mókás volt. 


Beszereztünk neki egy odút, igen ám, de a beszerelés nem egyszerű,
 mert kiengedni még korai, másik ketrecünk meg nem volt itthon, hogy átcsaltuk volna. 
Párom felcsalogatta dióval a ketrec felső részébe, én addig próbálkoztam betenni az odúját, de az ott lévő ágak miatt nem jött össze, viszont a Málnácska meg az idő alatt kiszökött.
 Még jó, hogy a szoba ajtót ablakot bezártam. Remekül érezte magár "szabadlábon"! :-)
Kb. félórát hagytam, fedezze fel a szobát, utána könnyen vissza tudtam csalni, mert elég volt a maggal teli függőágyát megzörgetni. Hopp! Egyből ugrott, én meg gyorsan ajtó bezár. :-)


Rögtön körbe is nézte a "házikóját" a tőlem kapott magokat már abba rejtette el.




Málna, nagyon nagy kedvenc, no meg a főtt kukorica. 




Estefelé már hordta fel az új otthonába a rongyokat,
 és egyszer csak  azt látom Málna sehol,
 sőt még az odú nyílása előtt is ruhák, hogy senki se nézzen még be sem! :-)



Megjegyzések

  1. De aranyos!!!
    Nekünk hörcsögünk volt régen. Nagyon lehet ezeket a kis állatkákat szeretni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van Katici!Nekünk régen mongol futóegereink voltak, azokat is annyira szerettük. :-)

      Törlés
  2. Ez egy tunderi tortenet es a kis mokus ennivalo:))meg a neve is tetszik, meg ugy az egesz ahogy van:))

    Nagyon szep gesztus volt toletek!!

    VálaszTörlés
  3. Jaj de édes.... és milyen aranyos neve van....Nekünk két csincsilla van...rongyokat kell adni a mókusnak..? Egyedül nem lesz depis? mert a csirik nem maradhatnak egyedül... akár milyen ,de társ kell nekik, ezért most nekünk két lány van...

    VálaszTörlés
  4. A rongyokat még az előző gazdija adta neki. Én úgy olvastam, hogy papírzsepit, vagy papírtörlőt is jó. Mókusok terület féltő állatkák, párosan nem lehetnek sajnos egy ketrecben.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon bájos kis jószág :)

    VálaszTörlés
  6. De helyes a kis mókus, és maga a történet is, jó volt olvasni, mint egy kedves mesét! :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése