Mókustörténet......

Amiről még nem írtam, pedig már lassan 3 hete van velünk egy kis mókus.
Málnácska, aki a múlt év áprilisában született és egy fiatal srác volt eddig a gazdája. Sajnos ő nem tudta tovább gondozni, és egy új gazdit keresett neki. Mivel Zizike a nagy fiúval lakik Bp-en gondoltuk a párommal, hogy jó lenne itt is egy kis mókuska.  Telefonon mindent megbeszéltünk, majd elérkezett a várva várt nap, Málnácskát haza hoztuk. Induláskor még volt egy kis ugrálás, utána bebújt a csövében és ott maradt egész hazáig. Mondanom sem kell, én meg paráztam meg ne fúljon ott a szűk levegőtlen helyen. 


Hazaérve óvatosan kitereltem onnan,
 no ekkor befúrta magát, úgy az alomba, hogy csak a farka látszott ki. 


De szerencsére ez nem tartott sokáig, egyszer csak előjött és körbe nézett.
 Hol is vagyok most!?


Este még 10-kor még nagyon fürge volt,
 ekkor már elfogadta mindkettőnktől a tökmagot, és ha hívtuk előjött.
 Kellemesen csalódtam, meg voltam róla győződve,
 hogy napok és hetek fognak eltelni mire elfogad bennünket.
Fa odú hiányába, ő mindig a ketrec jobb hátsó sarkában ágyazott meg magának és mélyen befúrta magát az alomba, fejére húzva a rongyokat úgy aludt. Nagyon mókás volt. 


Beszereztünk neki egy odút, igen ám, de a beszerelés nem egyszerű,
 mert kiengedni még korai, másik ketrecünk meg nem volt itthon, hogy átcsaltuk volna. 
Párom felcsalogatta dióval a ketrec felső részébe, én addig próbálkoztam betenni az odúját, de az ott lévő ágak miatt nem jött össze, viszont a Málnácska meg az idő alatt kiszökött.
 Még jó, hogy a szoba ajtót ablakot bezártam. Remekül érezte magár "szabadlábon"! :-)
Kb. félórát hagytam, fedezze fel a szobát, utána könnyen vissza tudtam csalni, mert elég volt a maggal teli függőágyát megzörgetni. Hopp! Egyből ugrott, én meg gyorsan ajtó bezár. :-)


Rögtön körbe is nézte a "házikóját" a tőlem kapott magokat már abba rejtette el.




Málna, nagyon nagy kedvenc, no meg a főtt kukorica. 




Estefelé már hordta fel az új otthonába a rongyokat,
 és egyszer csak  azt látom Málna sehol,
 sőt még az odú nyílása előtt is ruhák, hogy senki se nézzen még be sem! :-)



Megjegyzések

  1. De aranyos!!!
    Nekünk hörcsögünk volt régen. Nagyon lehet ezeket a kis állatkákat szeretni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van Katici!Nekünk régen mongol futóegereink voltak, azokat is annyira szerettük. :-)

      Törlés
  2. Ez egy tunderi tortenet es a kis mokus ennivalo:))meg a neve is tetszik, meg ugy az egesz ahogy van:))

    Nagyon szep gesztus volt toletek!!

    VálaszTörlés
  3. Jaj de édes.... és milyen aranyos neve van....Nekünk két csincsilla van...rongyokat kell adni a mókusnak..? Egyedül nem lesz depis? mert a csirik nem maradhatnak egyedül... akár milyen ,de társ kell nekik, ezért most nekünk két lány van...

    VálaszTörlés
  4. A rongyokat még az előző gazdija adta neki. Én úgy olvastam, hogy papírzsepit, vagy papírtörlőt is jó. Mókusok terület féltő állatkák, párosan nem lehetnek sajnos egy ketrecben.

    VálaszTörlés
  5. De helyes a kis mókus, és maga a történet is, jó volt olvasni, mint egy kedves mesét! :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"SZABADFOGAS" - Győzzük le a hideget.......