Mindig várunk rá és nem beszélünk semmi rosszról,
csak szünet nélkül a szeretet ünnepel.
Felnézek az égre és a felhőfüggöny ketté válik,
hogy szikrázzon a fénye, annak ki nem lehet velünk.
A kinti zaj most csökken, hisz elnyomjuk búgó zörejjel.
Ma kicsit elfelejtjük, hogy nehéz lesz az a tánc,
amit úgy kell végigcsinálni, hogy a kéz mit fognál
már nem ér hozzád, így csak emlékeidben él Ő tovább.
Ez az ünnep szóljon azokról is, kik fentről vigyáznak ránk
és míg itt vagyunk a földön, szorosan öleljük át egymást.
Ez az ünnep szóljon azokról is, kik fentről vigyáznak ránk
és míg itt vagyunk a földön, szorosan öleljük át egymást.
Minden gyertya égjen, hogy a sötétségben mindig érezzük a fényt,
most tapogatózik a csend, mi átjárja a családi szent imát.
Kéz a kézben, együtt mondjuk, hogy Ámen,
majd otthont és békét kívánunk őszintén mindenkinek,
Egy büszke tekintet egy köszöntő, könnyes szemmel a családfő,
ki büszkén áll a négy fal között, mert fedél lehet a fejünk fölött.
Szeretnénk úgy élni és hinni abban, hogy van ott fent, aki lát,
örökre fogja a kezed és mindig vigyáz Ránk.
Ez az ünnep szóljon azokról is, kik fentről vigyáznak ránk
és míg itt vagyunk a földön, szorosan öleljük át egymást.
Ez az ünnep szóljon azokról is, kik fentről vigyáznak ránk
és míg itt vagyunk a földön, szorosan öleljük át egymást.
Nehéz volt ez az év és ki tudja, hogyan tovább.
A félelem beköltözött és nem tudni, hogy valaha látom e már,
azt a bájos szép mosolyát, szemében az élet napsugarát,
most együtt várjuk csendben, hogy fáradt szívünk gyújtson minden fényt.
Ez az ünnep szóljon azokról is, kik fentről vigyáznak ránk
és míg itt vagyunk a földön, szorosan öleljük át egymást.
Ez az ünnep szóljon azokról is, kik fentről vigyáznak ránk
és míg itt vagyunk a földön, szorosan öleljük át egymást.
Ez az ünnep szóljon azokról is, kik fentről vigyáznak ránk
és míg itt vagyunk a földön, szorosan öleljük át egymást.
Ez az ünnep szóljon azokról is, kik fentről vigyáznak ránk
és míg itt vagyunk….
Megjegyzések
Megjegyzés küldése