"Ilyenkor tiszta szívvel és szeretettel gondolunk arra, aki a fizikai világból eltávozott, de lelke örökké fennmarad. Emlékezzünk rá, a szavaira, az illatára, a kisugárzására, arra, amit tőle tanultunk, arra, amin együtt nevettünk, és amin együtt sírtunk.
Legyünk hálásak azokért az anyagi mércével nem kifejezhető kincsekért, amit az adott személy ajándékozott számunkra. Nem a halálra kell ilyenkor gondolni, csak a szeretetre. A szeretetre, amely minden kérdésre és gondra megadja a választ.
Ők is így gondolnak ránk, szeretettel, hiszen lelkünk összekapcsolódott és ezt a köteléket sem idő, sem egy másik dimenzió nem szakítja el. Jobban sajnálnak minket, mint mi őket, hiszen tudják, idelenn nekünk nem könnyű. Nem vesztettük el őket!"
Müller Péter
Megjegyzések
Megjegyzés küldése