Valakik hiányozni fognak,
kik ránk már nem mosolyognak.
Egyik szemünk sír, a másik nevet.
Így várjuk, a meghitt ünnepet.
Gyertyát gyújtunk, a hideg téli estében.
Vacsorázunk, a karácsonyi fényben.
Arcunkról lassan eltűnik minden könnycsepp.
S örülünk, minden ölelésnek.
Bár valakik hiányozni fognak.
Asztalnál, velünk már nem falatoznak.
Fentről néznek már reánk.
Értük is ég, majd a gyertyaláng.
Karácsonykor sok lélekangyal a földre száll.
Mindegyik megkeresi elhagyott otthonát.
Melegséggel töltik be a szobát.
Csendes éjben, sok lélek egymásra talál.
Valakik hiányozni fognak.
Emlékük szívünkig hatolnak.
Üvegdíszben csillan a könnycsepp.
Ők velünk, már nem ünnepelnek.
(Jolie Taylor)
Kép: Pinterest
Nagyon megható, sajnos egyre többen hiányoznak. :-(
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Törlés