Nemetine Kodrán Erzsébet
Napraforgók
Földre hajtják a fejüket,
nem imádják már a Napot,
megvénülnek éppúgy, mint mi,
nem számolják a holnapot.
Holnapra talán meghalnak,
de ma még ezer magot adnak,
élelmet sok éhes szájnak,
jövendőt az ifjúságnak!
Aranysárga napraforgók
arcukat az égre tátják,
azt a fényes égitestet
tiszta szívvel úgy imádják!
Beszívják a Nap melegét,
magot érlel sárga fejük,
és amire megjön az ősz,
teljessé lesz az életük.
Földre hajtják a fejüket,
nem imádják már a Napot,
megvénülnek éppúgy, mint mi,
nem számolják a holnapot.
Holnapra talán meghalnak,
de ma még ezer magot adnak,
élelmet sok éhes szájnak,
jövendőt az ifjúságnak!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése