Helló Július....



Szuhanics Albert

Napraforgó

Napraforgó, te szép virág, 

sugarát a nap szórja rád. 

Te vagy neki leghálásabb, 

mert a napfény leghőbb vágyad. 


Sárga arcod sosem komoly, 

ha nap süt rá, csupa mosoly. 

De ha útján tovább állna, 

te még vágysz a boldogságra. 


Felé fordítod az orcád, 

nem vesztheti fénylő voltát. 

Ragyog a te arany hajad, 

levélhangon suttog szavad. 


Amikor kis szellő lebben 

nincs virág, mely szólna szebben. 

Fényes arccal dicső imát, 

napfényt nincs, mi jobban imád. 


Mikor jönnek bús fellegek 

nem ragyog szép orcád neked. 

Árnyak fedik, sápadt, komor, 

leolvad a csodás mosoly. 


Földre tekint a szép fejed, 

arany hajad fakó neked. 

Vággyal teli sóhaj fakad 

zöld kebledből: "Süssön a nap!" 


Kibukkan a felhők mögül, 

a tüzes nap - Boldog, örül, 

feléled a napraforgó, 

sárga arca mily mosolygó!


Debrecen, 2011. július 30.







Szép vasárnapot kívánok Mindenkinek! ☺


Megjegyzések