Advent
Haldoklik. Elenyészni készül.
Halálos ágyán emlékeibe merül.
A halálba készülő sok-sok gondjával,
Az emlékek minden szépségével, bajával.
Az enyhe telet követő csicsergő tavasszal.
A virágzást követő meleg nyári nappal.
A kánikula nyomán járó szép, őszi napokkal.
S az indiánnyár mögött lépkedő ködfoltokkal.
Halottas ágyán felidézzük, méltatjuk életét.
Igyekszünk elfeledni, mi foltos és sötét.
Sok embertársunknak ért véget földi élete,
Hagytak maguk után űrt és könnyeket.
De idén is sok új remény született.
Gyermekszemek csillogása élteti az ünnepet.
Az emberek szívében táncot lejt a lélek,
Mert minden halál után jön egy újabb élet.
A bánat és a gyász erősödik, mint a szülő nő fájdalma.
De egy csapásra véget ér, mintha soha nem lett volna.
Gyertyák fénye, angyalok serege.
A levegőben tapintható: Hit - Remény - és Szeretet.
Öröm, békesség tölti be a teret,
Kívül rekeszti a gonosz lelkeket.
Mert az idei év halálos ágyában
Átadja helyét a jövendő világnak.
Nyíregyháza, 2015. november 29.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése